Á T M E N E T I   S Z Á L L Ó

 

Átmeneti szállónk alapítványunk székhelyén (Fóti út 4.) működik 42 férőhellyel.

 

K A P C S O L A T:

 

A  szociális munkások telefonos elérhetősége: 06-1/ 233-11-91

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Intézményünk szakmai programja

  1. A működést biztosító és szabályozó jogi háttér:
  2. 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról
  3. 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  4. 9/1999. ( XI. 24.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
  5. 1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  6. 29/1993 (II. 17.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
  7. 1999 évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
  8. Szervezeti felépítés:

Az Átmeneti szállás fenntartója a Twist Olivér Alapítvány. Irányító testülete az Alapítvány kuratóriuma. A szálló vezetőjének közvetlen felettese az Alapítvány kuratóriuma által kinevezett igazgató. A szálló vezetője irányítja az intézmény szociális munkásinak, szociális asszisztenseinek és technikai személyzetének munkáját, beszámolási kötelezettsége az Alapítvány igazgatója felé van.

Az intézmény struktúrája:

  1. intézményvezető
  2. szociális, mentálhigiénés munkatársak
  3. szociális segítők
  4. technikai személyzet

III. A szolgáltatás szükségessége:

A Twist Olivér Alapítvány megalakulása óta a hajléktalan emberek támogatását tűzte ki célul. A működés 15 éve alatt az ellátórendszer több szegmensében képviseltette magát, ezek közül egyik szegmens a hajléktalanok rehabilitációjával foglalkozó Rehabilitációs szálló. A szálló szükségességét megalapozta az az igény, hogy egyre több olyan segítségre szoruló kliens jelent meg a rendszerben, akiknek az éjjeli menedékhely nem nyújtott megfelelő ellátást, akik szálláson kívül munkát szerettek volna, kapcsolataik újra- vagy felépítését, előtakarékosságot. A törvényi szabályozás ezen igények kielégítését a hajléktalanok rehabilitációs intézményével kívánta kielégíteni. A Rehabilitációs szálló megalapításakor úgy tűnt, hogy ez az intézményi forma a leginkább megfelelő a felmerülő igények kielégítésére. Az idő során azonban nyilvánvalóvá vált a rehabilitációban dolgozó szakemberek számára is, hogy a törvényi változások nem segítik elő a rendszerben dolgozó szakemberek által jelzett problémák orvoslását. Így kialakult egy ellentmondás, mely szakmai körökben több fórumon megvitatásra került, miszerint a hajléktalanok rehabilitációs intézményében nyújtandó szolgáltatások nem szolgálják a hajléktalan kliensek rehabilitációját, habilitációját, sokkal inkább hospitalizálnak.

Ezen szakmai érvek alapján javasolta a Rehabilitációs szálló szakmai stábja az Alapítvány igazgatójának, illetve az Alapítvány kuratóriumának, hogy kezdeményezze az átmeneti szállásra való átállást.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rehabilitációs elemek megléte alapvető fontosságú a gondozási folyamatban, ezért a stáb úgy határozott, hogy a rehabilitáció filozófiáját, eszközeit, szemléletét, céljait megtartva kívánja klienseit támogatni a társadalomba való visszailleszkedésbe, de mindezt a jogszabály szerint átmeneti szállás intézményi formában teszi.

Szolgáltatások:

  • 2 darab 2 ágyas, 3 darab 4 ágyas, 1 darab 5 ágyas, 3 darab 6 ágyas szoba, összesen 39  férfi férőhely áll lakóink rendelkezésére. Ezek közül 2 szoba absztinens lakóink elhelyezésére szolgál.
  • Két darab fürdő, (összesen 6 zuhanyzóval)  szolgálja a személyi tisztálkodás lehetőségét.
  • A ház mindkét szintjén található wc.
  • A fürdőszobában automata mosógép található. (2 darab)
  • Konyha szolgál a főzésre és étkezésre. A konyhában minden lakó részére biztosított egy elzárható szekrény, illetve egy zárható hűtő rekesz.
  • Szükség esetén lakóink részére konyhai eszközöket, textíliát biztosítunk.
  • Biztosított a látogatók fogadására illetve a közösségi együttlétre szolgáló helyiségek. (Könyvtár -  TV-szoba, hall).
  • Látogatási idő: minden nap 08 h - 21 h között van.
  • Vendégek fogadására a közös helyiségekben van mód.

 

IV. Az ellátottak köre:

-    Az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak férfi hajléktalan polgárai közül azok a személyek, akik életvitelszerű lakáshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra és vállalják az intézmény programjában való részvételt.

V. A Szálló célja, feladata:

-     hajléktalan emberek támogatása a szociális munka eszközeivel, közös célok kitűzésével

-    a társadalomba való beilleszkedés, visszailleszkedés elősegítése, melynek területei főként a foglalkoztatási rehabilitáció, az előtakarékosság és a kapcsolati rendszer felépítése vagy helyreállítása, addikcióval kapcsolatos problémákban való segítségnyújtás

VI. Az intézményben folyó szakmai munka:

A gondozási folyamat

  1. Felvételi folyamat

Az átmenti szállás intézményi formára való átváltással egyidőben fontossá vált átgondolni a felvétel rendszerét is. A kezdetekben azt terveztük, hogy a rehabilitációs elveket továbbvisszük, ennek szűrőjét próbáltuk beiktatni a felvétel folyamatába. (Ez jelent meg az Átmeneti szállóhoz készített első szakmai programban). A működés első hónapjait elemezve világossá vált, hogy a felvétel folyamata, követelményrendszere átgondolásra és átalakításra szorul. A következők változtak:

  • kijelöltünk egy fix felvételi napot (minden hétfő 15-18 óráig), ebben az időpontban legalább két szociális munkás jelen van, egyenként ülünk le a kliensekkel felvenni a felvételi kérelmet
  • a felvételi beszélgetés során az intézmény bemutatása kap központi szerepet, ezen kívül igyekszünk felmérni, hogy a jelentkező képes-e az önfenntartásra majd a lehetséges beköltözést követően (figyelembe véve a jövedelmi helyzetet, az egészségi állapotot)
  • nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ha valakinek nem intézményünk a megfelelő megoldás problémáira, akkor adjunk információt más intézményi formákról, ha ezt a jelentkező igényli
  • a felvételi kérelemről a szakmai team dönt, e döntésről a jelentkezőt írásban értesítjük (az értesítőt az intézményben veheti át személyesen)
  • amennyiben a jelentkező felvételt nyer, de az intézményben nincs szabad férőhely várólistára kerül. A hely iránti igényt hetente egyszer szükséges megerősíteni telefonon vagy személyesen az intézmény ügyeletesénél. Aki ezt elmulasztja, az lekerül a várólistáról.

1 A gondozás kezdete

A szállóra való felvételt követően minden lakónak lesz egy személyes szociális munkása. Törekszünk arra, hogy már a felvételi folyamatot elkezdő munkatárs legyen a későbbi segítő. Az első időszakban a tervek, célok megfogalmazása az elsődleges. Gyakori ekkor, hogy az irreális vállalásokat szükséges a realitással összevetni oly módon, hogy közösen megvizsgáljuk a célokhoz rendelhető eszközöket. Az sem ritka, hogy a felvételre került kliens a bekerüléskor még nem képes megfogalmazni céljait. Főként a hosszú távú célok megfogalmazása jelent különös nehézséget, melyen nem csodálkozhatunk, ismerve az életutakat. Ekkor a lehetőségek közös feltérképezése és a rövid távú célok megfogalmazása a fő irány. Nagy hangsúlyt kap ebben az időszakban a szociális munkás és a kliens közötti bizalmi kapcsolat kiépítése, mely különös értéket képvisel a gondozási munkában.

Az első szakasz általában az első 3 hónapot jelenti. A harmadik hónap lejártával a szociális munkás és a kliens közösen értékelik az eddigi folyamatot, megfogalmazzák a további együttműködés lehetőségeit, formáit. Az együttműködési megállapodást a szálló szakmai stábja hagyja jóvá.

1. A gondozás tartalma, lehetséges irányai

Az első időszak befejeztével a szociális munkás és a kliens között köttetett, a szakmai stáb által jóváhagyott gondozási terv alapján folytatódik a közös munka.

A folyamat az intézményi filozófiát és a kliens igényeit szem előtt tartva négy fő irányt követhet:

  • a foglalkoztatási státusz, a munkaerő-piaci helyzet javítása, stabilizálása
  • a kapcsolatrendszer újraépítése
  • szenvedélybeteg, a józanságot célul kitűző lakó esetében a józanság támogatása
  • felkészülés valamely végleges intézményi formába való átkerülésre.

Hajléktalanok átmenti szállóját tekintve minden cél esetében hangsúlyt kap, hogy valamiféle lakhatási lehetősége teremtődjön a folyamat végére.

A fent említett irányokat nem lehet ilyen élesen elválasztani, azok mindegyike megjelenik problémaként a kliensek életében, a gondozási folyamat azt is elősegíti, hogy ezek mindegyikére fókuszáljunk, a probléma súlyának megfelelő mértékben.

Fontos, hogy a folyamat különböző szakaszain a segítő és a kliens értékeljék a közös munkát, a célok megvalósulását, a szükséges eszközök használatát, és szükség esetén alakítsanak a gondozás irányán. E szakaszok értékelése minden esetben a szakmai stáb elé kerül, és ugyanúgy, mint a folyamat elején a stáb hozza meg a végső döntést a szerződés elfogadása tekintetében.

  1. A gondozás folyamatának lezárása

A folyamat lezárás többirányú lehet. A leginkább kívánatos zárás az, amikor a gondozási tervben megfogalmazott célok teljesültek, a kliens terveinek megfelelően lép ki az intézmény kereteiből. Ebben az esetben is lehetőség van rá, hogy közösen meghatározott ideig még együttműködjön a segítőjével, utógondozásban részesüljön. Erre a legtöbb esetben igény is van, hiszen az intézményi keretek közül kilépve sorra szembekerül a kliens előre nem várt problémákkal. Ilyen esetekben biztonságot adó, ha egy olyan segítő adhat támogatást, akivel már egy kialakult kapcsolat működik. Tapasztalatain azt mutatják, hogy az ilyenfajta segítségkérés a kilépés elején gyakori, majd egyre ritkul, inkább, mint lehetőség szerepel a megoldási alternatívák között. A lakhatási támogatások egyre bővülő rendszerével mód nyílik a kliensek anyagi támogatására is a mentális támogatás mellett.

A folyamtat lezárásának, felfüggesztésének másik esete, amikor a kliens úgy távozik az intézményből, hogy az előzetesen kitűzött célok nem teljesültek. Fontos ebben az esetben is közösen végiggondolni, hogy mi az oka annak, hogy nem teljesültek a célok. Azt is lényegesnek tartjuk, hogy a kliens ne lépjen ki az intézményből a nélkül, hogy további lehetőségeket ne ismertessen vele a segítője. Ennek lehetséges formája az intézményi jogviszony megszűnése, másik formája pedig a jogviszony megszüntetése. Minden esetben különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintett megfelelő tájékoztatást kapjon a jogorvoslati lehetőségekről.

 

 

 

VII. A szakmai stáb:

Az intézmény szakmai stábja két nagy részre osztható.

-         Esetkezelő szociális munkások

-         Ügyeletet teljesítő asszisztensek

Mindkét stáb külön tart team megbeszéléseket, köztük a kapcsolatot elsősorban az intézmény vezetője biztosítja. Az esetkezelő szociális munkások hetente tartanak team megbeszélést, az ügyeletet teljesítő asszisztensek kéthetente. Mindkét stáb megbeszéléseit az intézmény vezetője irányítja. Havi egy alkalommal az esetkezelő stáb egésze részt vesz az asszisztensi team-megbeszélésen, így biztosítva a közös szakmai munkát és az információk megfelelő áramlását.

VIII. A Team-ek megbeszélései

  1. Az estekezelők team értekezletének struktúrája:
  • az intézménybe felvételre jelentkező lakók esetismertetése, döntés a felvételről
  • a heti események áttekintése az eseménynapló alapján
  • az intézményben lakókkal kapcsolatos események, történések, problémák hírek, esetmegbeszélés
  • team-döntést igénylő esetek, események megvitatása, ismertetése, döntés
  • a ház technikai, operatív működésével kapcsolatos információk
  • kéthetente beszámoló az asszisztensi team eseményeiről
  • egyéb
  1. Az asszisztensek team értekezletének struktúrája
  • az elmúlt két hét eseményeinek megvitatása az eseménynapló alapján
  • az esetkezelő team döntéseinek ismertetése, indoklással
  • lakókkal kapcsolatos információk cseréje
  • a ház technikai, operatív működésével kapcsolatos információk
  • egyéb

IX. A szociális munka eszközei, szemlélete

Az intézményben lakókat személyes szociális munkások támogatják. A segítségnyújtás elsődleges módszere az egyéni estemunka. Ennek során a segítő törekszik a bizalmi kapcsolat kialakítására, képviseli kliensét az intézmény szakmai stábja előtt, együttműködik más intézményekkel. A szociális munka minden lépésénél hangsúlyt kap a Szociális Munka Etikai Kódexében foglalt alapelvek, etikai normák szabályok ismerete, betartása.

Alapvető fontosságú a klienssel folytatott közös munka minden szakaszában a partnerségi viszony hangsúlyozása, illetve az arra való törekvés. Ez elsősorban a szociális munkás feladata és felelőssége. Kiindulópontja az a szemlélet, hogy azok az emberek képesek felnőtt módon viselkedni, akiket felnőttként kezelnek. Hajléktalan emberekről lévén szó különös figyelmet szükséges fordítani az emberi méltóság tiszteletben tartására, hiszen ez a csoport még a legalapvetőbb létfeltételektől is megfosztott. Különös figyelmet kell fordítani a munka minden pontján arra, hogy mind az együttműködésbe, mind a kliens képviseletében ez hangsúlyt kapjon.

 

 

X.Az intézmény és a Team működéséhez szükséges alapdokumentumok:

  1. SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat)
  2. Személyügyi nyilvántartás
  3. Munkaköri leírások
  4. A Szociális Munka Etikai Kódexe
  5. Az Átmeneti Szálló Házirendje
  6. Eseménynapló
  7. TEAM-napló
  8. „Kliens-mappa”, mely tartalmazza a törvény által előírt adminisztrációt, azon felül pedig a esetkezelő munkához szükséges, közvetlenül a kliens ügyeihez kapcsolódó iratokat, anyagokat.
  9. A Szociális Munka Etikai Kódexe

A „kliens-mappa” egyik leglényegesebb része a személyre szabott egyéni megállapodás. Általában többlépcsős folyamat a végleges megállapodás elkészítése, és a gondozás során ez továbbra is alakítható. Ennek feltétele a megkötéskor jelenlévő három szereplő  közös akarata. (Kliens, személyes szociális munkás, az Átmeneti szálló stábja)

XI. „A segítők segítése”

Az intézményt egy külső szakember segíti, aki kétheti rendszerességgel a szakmai stábnak egy szupervíziós elemeket is tartalmazó esetmegbeszélő csoportot vezet. Ezen kívül az Alapítvány más részlegeiben dolgozó szakmai munkatársakkal havi egy lakalommal közös esetmegbeszélő csoportot tartunk, ezt mindig más munkatársunk irányítja. Itt szóba kerülnek az átmeneti szállón kívül az utcai szociális munkában és az éjjeli menedékhelyen felmerülő kérdések.

Az ügyelőknek tartott team megbeszélések részét képezi szintén az esetek megbeszélése, melynek célja az információk átadásán kívül az asszisztens munkatársak támogatása, sajátos munkakörükből adódó problémák megbeszélése.

XII. Együttműködés már szervezetekkel, intézményekkel:

Alapítványunk munkája összekapcsolódik más hajléktalanellátó szervezetekkel intézményekkel. Több lakónk érkezik a Budapesti Módszertani Központ és Intézményei ellátásából, ilyen esetben szükség szerint az intézmények szociális munkásai együttműködnek a gondozási folyamatban, amennyiben a kliens érdeke azt kívánja meg. Kapcsolatot tartunk még különböző addiktológiai osztályokkal is. Ezekről az osztályokról több lakót felvettünk, illetve visszaesés esetén fogadják klienseinket. (Nyírő Gyula Kórház, Merényi Gusztáv Kórház) Az Átmeneti Szálló szervesen kapcsolódik az Alapítvány többi részlegéhez, kölcsönösen segítjük egymás munkáját.

Terveink között szerepel, hogy a kórházakkal való kapcsolatot elmélyítsük, illetve kibővítsük kapcsolatainkat még több, hajléktalanokat ellátó szervezet felé. Ennek érdekében tervezzük munkatársak meghívását intézményeinkbe, illetve közös intézménylátogatást.